Országjáró körútjának második állomásán a veszprémi evangélikus templom előtt volt látható a hajléktalan Jézus szobra május 11-én. Az alkotást Szaller Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanellátó intézményeinek vezetője a szervezet alelnökével, Vecsei Miklóssal és a történelmi egyházak képviselőivel együtt köszöntötte a városban.

A Veszprémi Érsekség nevében Dr. Takács István érseki kancellár ünnepi beszédében három gondolatra hívta fel a figyelmet. „Az első gondolat, hogy hányszor láttam már ezt a mozdulatot.  A fejre húzott ócska plédet, és megláttam-e alatta a szenvedőt? Krisztus azt mondta, amit egynek tesztek a legkisebbek közül, nekem teszitek. Ha ez így van, akkor a hozzá vezető legrövidebb út éppen a másik ember.”  Másodikként arról szólt, hogy nem vagyunk eszköztelenek a bajokkal szemben, hiszen Krisztus ránk hagyta érintésének erejét, mert fontos volt számára, hogy megérintse a vakot, a bénát, a leprást. Érintésével megtanít minket a részvét erejére. „Igaz az a mondás, hogy legnagyobb bűneink nem gonoszságból fakadnak, hanem a mulasztásból. Hány elmaradt ölelés, bátorítás, mosoly miatt lesz szürkébb élhetetlenebb az életünk. A részvét és az irgalom megtanít minket a jóság világformáló erejére.” – mondta a katolikus pap. Gondolatait azzal zárta, érdemes elmélkedni azon, hogy „a jóhoz kell a bátorság”. „A szeretethez és a jósághoz is kell bátorság, a közönyhöz nem. Kívánom, hogy a mai találkozás segítsen a Krisztushoz vezető legrövidebb utat, a szeretetre éhes másik embert megtalálni. Gyógyítani a világot a részvét erejével, és bátornak lenni a jót választva cselekvő, szolgáló szeretetet élve.”

A református egyház képviseletében Závodi Zsuzsanna lelkésznő szólt a sétáló utcában összegyűlt érdeklődőkhöz. „Jó helyre került ez a szobor egy templom és egy üzletsor közé. Hiszen Jézus is ott ül az önátadás és a sikerorientáltság között. Ha Jézusra nézünk, megtanulunk nem bűntudatból cselekedni. Ha rátekintünk, akkor nem fordítjuk szembe egymással a templomot és a vásárlást, azaz a tiszta ruha igényét. Jézus összeköti önmagával a hazatalálást és a lelki otthonra találás igényét, hogy mi magunk ne csak otthont tudjunk magunknak mondani, hanem lelki otthont tudjunk adni mások számára is. Az emberséges szeretet nem a kirakatot és a ruhát vagy a másik mobiltelefonját nézi, hanem rátalál a belső gazdagságra, ami mindig a szívből indul ki.”

Az ünnepségen elmondott prédikációjában Isó Zoltán evangélikus lelkész arra mutatott rá, hogy a hajléktalan Jézus szobra ember létünk alapvető tulajdonságára irányítja a figyelmet, mely szerint mindannyian hajléktalanok vagyunk, és az igazi örömhír, hogy Jézus ebbe az emberlétbe hajolt bele és vállalta ezt a hajléktalanságot. „Az életét áldozta oda, hogy nekünk, akik benne bízunk, örök hajlékunk legyen. Éppen ezért segítsük, erősítsük egymást a hitben, a szeretet odahajló mozdulatában, hogy mindannyian együtt tudjuk végig járni az örök hazába vivő utat.” – mondta az evangélikus lelkész. 

„Nem véletlenül nincsen ennek a szobornak még mindig otthona Budapesten. Nehéz feladat befogadni egy ilyen szobrot. Olyan provokatív. Nehéz. Súlyra is és érzésre is nehéz ez a szobor.” – mondta köszöntőjében a Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós, aki hozzátette, mindannyiunknak nehéz, mert „amikor a templomban egy pap vagy lelkész szépen beszél, akkor a koldus Lázár is olyan közeli a sebeivel, a kutyájával, még meg is könnyezzük. És amikor kijövünk, a templom lépcsőn undorító sebbel ül valaki, kicsit félünk a kutyájától, és megbotránkozunk az alkoholizmusán. Ezért nehéz ez a szobor. Mert általában ezt a kettőt nem vesszük egy bibliai oldalra, egy üzenetnek. 27 éve foglalkozom hajléktalan emberekkel, és bevallom, hogy a tehetetlenségtől ökölbe szorul a kezem, és néha a szívem is. Mert nem olyan egyszerű feltenni magunknak a kérdést, hogy tényleg te vagy, Uram? És az a jóléti erkély, ahol mi élünk, borzasztó távolságra van attól a világtól, amit Jézus bemutat nekünk itt ebben a szoborban is.” A Szeretetszolgálat alelnöke hozzátette, hogy a szobor előtt gondolkodva rádöbbenhet az ember, hogy mennyire hosszú az út, de újra és újra el kell indulni egymás felé.  Beszéde végén Vecsei Miklós részletet olvasott fel Lackfi János verséből, melyet a Hajléktalan Jézus szobor ihletett.

A Veszprémi Petőfi Színház színművésze Terescsik Eszter Dzsida Jenő Az utcaseprő című versét mondta el, majd Máltai Szeretetszolgálat Pápai Csoportjának önkéntese Csillagné Bíró Katalin néptánc oktató énekelt.

 

Az együttérzés szobrát verssel várta az Ajkai Csoport önkéntese, Decsiné Kiss Márta is, melyet az ünnepség után adott át a szervezőknek.
„Oly boldog vagyok, hogy megviselt, szegényes ruhádat,
Most itt, megtapinthatom.
Arcodat keresem a kemény padon, de a durva szövet eltakarja isteni vonásod.”

A teljes vers elolvasható itt. 

 

Az eseményen részt vett Porga Gyula, a város polgármestere, több a városban tevékenykedő segítő szervezet képviselője, a Szeretetszolgálat munkatársai és önkéntesei, valamint sokan a máltai szervezet hajléktalanellátó intézményeiben gondozott hajléktalan emberek közül is.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat több mint negyed évszázada van jelen Veszprémben. Évente több mint 360 hajléktalan embernek nyújtanak segítséget a Befogadás Háza két intézményében, a Jutasi úton, valamint a Házgyári úti telephelyen. A máltai szervezet végzi a hajléktalan emberek teljes körű ellátását a városban, népkonyhát, nappali melegedőt, éjszakai menedéket, átmeneti és krízisszállót üzemeltet, diszpécserszolgálatot, mely az utcai gondozószolgálatot és a krízisautót irányítja. Emellett hajléktalanok idősek otthonát tart fenn, valamint 24 órás egészségügyi ellátást nyújt a rászoruló embereknek. Mozgó orvosi szolgálat heti három alkalommal, hétfőn, szerdán, csütörtökön a Közép-Dunántúli Régióban Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Pápán és Ajkán nyújt háziorvosi ellátást.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási programjában a Szeretetszolgálat 18 hajléktalan embernek ad munkát három területen. A Házgyári út mellett öten kertészeti munkákat végeznek fóliasátras gazdálkodásban. Az itt megtermelt zöldségek egy része az itt dolgozó emberekhez kerül, másik részét pedig a környék rászorulóinak adományozzák.  
A Befogadás Háza három mosodát működtet, amelyekben négy hajléktalan ember dolgozik. A mosodákban a lakók ruháit, valamint a nappali centrumban használt textíliákat tisztítják. A közfoglalkoztatásban dolgozó hajléktalan emberek közterületen is tevékenykedhetnek, a Haszkovó és a Jutasi út környékén szemetet szednek, takarítanak, szépítik a területet. A téli időszakban ugyanitt az utak csúszásmentesítését segítik. Ezeket a munkákat a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.-vel együttműködve végzik, szociális munkatárs koordinálásával.

A Hajléktalan Jézus szobor következő állomása Miskolc lesz, május 18-án délután három órakor a Minorita templom előtt.

A képre kattintva Galéria nyílik.