Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára a szakmai megbeszélésen azt hangsúlyozta, a kormány a társadalmi felzárkózáspolitikája során hosszú távú programokban érdekelt. Továbbá rámutatott: a tapasztalatok azt mutatják, ha egy programot nem a helyi erőforrások feltérképezésén és megerősítésén keresztül folytatnak, akkor az nem lesz hosszú távon fenntartható. A politikus fontosnak nevezte, hogy a programok azután is működjenek, ha esetleg a célra fordított európai uniós források csökkenek vagy leállnak.

A foglalkoztatás kapcsán Czibere Károly elmondta, a mai világban már nem érdek az, hogy a hátrányos helyzetű falvakba vigyék a munkát, sokkal nagyobb érték lett a mobilizáció. Az elsődleges munkaerőpiacra való bekapcsolódáshoz nagyon fontos a mobilitás elősegítése, például céges buszjáratokkal - tette hozzá. Hangsúlyozta: a mobilitásnak a jövőben sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a felzárkózásban.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arról beszélt, a közfoglalkoztatás "kvázi" tranzitfoglalkoztatásnak indult, és már lehet látni, hogy azt egyre többen hagyják el. Született egy kormányzati döntés, amely célként határozza meg azt, hogy a felkészítés, az anyagi támogatás segítségével csökkentsék a közfoglalkoztatásban lévő emberek számát, és őket az elsődleges munkaerőpiacra vigyék - közölte.

Cseresnyés Péter szólt arról is, hogy számos olyan program fut az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Nemzetgazdasági Minisztériumnál, amely az elsődleges munkaerőpiacra készíti fel vagy segíti az embereket. Különböző mérések szerint 40-50 ezer, de "durván" 100 ezer közfoglalkoztatott van, akik az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezhetőek lennének - közölte.

Réthy Pál belügyminisztériumi főosztályvezető azt emelte ki, hogy nagyon fontos lenne megerősíteni a munkaerőpiaci szolgáltatásokat, és erre van kormányzati szándék.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a megbeszélésen szólt arról, hogy a körülbelül háromszáz hátrányos helyzetű kistelepülésen esetenként olyan nehézségekkel kell szembenézni, amelyeket önmaguk nem tudnak megoldani, szemben a többi önkormányzattal. Ezért ezeken a helyeken más eszközrendszerre van szükség - mondta, példaként említve, hogy az eladósodás problémája tizedére csökkent ott, ahol előrefizetős mérőeszközöket használnak.

A Roma As Resource elnevezésű, nyolc országot - Bulgária, Csehország, Magyarország, Moldova, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna -, valamint 21 civil és állami szervezetet összefogó európai uniós program projektmenedzsere Moravcsik László elmondta, a RARE program célja, hogy segítse a romák munkaerőpiaci részvételét a régióban. A program a következő két és fél évben valósul meg, vezető partnere a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.