Pintér Sándor az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy eddig az ország egész területén akartak eredményeket elérni, sok terv azonban "szétforgácsolódott", és nem jutott el a célzott társadalmi rétegekhez. Megfelelően kell fókuszálni, ezért a feladatokat koncentráltan szeretnék végrehajtani, térségekre, városokra összpontosítanak, és 300 települést jelölnek ki, ahol elkezdik a munkát - ismertette a miniszter.     

Balog Zoltán romaügyekért felelős miniszterelnöki biztos 2010 óta eltelt időszakból a romákat segítő intézkedések között említette a Biztos Kezdet Gyerekházakat, a kötelező óvodáztatást, az ingyenes közétkeztetést és tankönyveket, a tanoda programot, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózatot, és a roma nők foglalkoztatásba ágyazott képzését, a Nő az esély című projektet. Megváltozott a településvezetők szemlélete is, jól jelzi ezt, hogy míg 2010-ben csupán egyetlen önkormányzat pályázott a roma telepek felszámolására szánt összegre, ám még az is visszavonta a jelentkezését, azóta azonban több 100 önkormányzat pályázik - tette hozzá.

Vecsei Miklós szerint a felzárkózás sikerének záloga a segítők folyamatos jelenléte a helyszínen, távolról írt programok végrehajtásával nem lehet fenntartható eredményeket elérni, a továbblépés irányát egyedi diagnózisok alapján lehet kijelölni. A Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt években 31 kistérség 750 településén egészen közelről látta a felzárkózást segítő folyamatokat, a szervezet alelnöke pedig  előadásában a Tiszabőn és Tiszaburán eddig elvégzett munkáról szólva engedett bepillantást a segítő munka mindennapjaiba.

Képekkel kísért előadásában kitért arra, hogy a tiszabői iskola 310 diákja még 2016-ban is műanyag dobozokban kapta az ebédet, amit az udvaron fogyasztott el, mert az intézmény ebédlője éveken át használhatatlan volt. Az iskola udvarát és a környéken kóbor kutyák lepték el. „Hány budapesti iskolában lehetett volna ezt megcsinálni, és hogyan lehetséges az, hogy Tiszabőről még egy halk panaszt sem hallottunk?” A kutyákról szólva megjegyezte, hogy bár egyetlen jelentésben sem szerepelnek, Tiszabőn az iskolakerülés hátterében nagyrészt az utcákat ellepő falkák álltak, de ahhoz, hogy ez kiderüljön, oda kellett menni a településre.

A gyerekek otthoni környezetéről szólva kifejtette: ennek az állapotnak a megnevezésére manapság sokan a mélyszegénység kifejezést használják, de ez a szó nem fejezi ki a lényeget. A szegénység ugyanis még képes volt értékek közvetítésére, a nyomorúág viszont teljesen más, ez a létezés olyan szintjét jelzi, amikor a tér és az idő egyetlen pontra szűkül, és csak a pillanat számít.  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyomorban élő emberek felemelésére fölösleges kertészeti programokat indítani, hiszen tavasztól őszig több hónap telik el, ezt pedig a percekért élő emberek nem tudják kivárni, és ha lehetőségük nyílik rá, már a vetőmagot fogják pénzzé tenni. Mert nem képesek akkora távlatban gondolkodni, amíg a mag termést hoz.

A nyomorúságban élő családok otthonairól képeket mutatva Vecsei Miklós megjegyezte, sokan azt kérdezik: miért nem takarít az édesanya. A válasz egyszerű: mert soha senkit nem látott takarítani. És ebből nem az következik, hogy tanfolyamot kell szervezni, ahol megtanítják őt takarítani, és háztartást vezetni, hanem az, hogy a biztos kezdet gyerekházban és a tanodában vele együtt kell takarítani, hogy lássa, hogyan zajlik ez azokon a helyeken, ahová szeret bejárni. Akkor neki is igénye lesz rá, hiszen alapból is szeretne jó anya és jó asszony lenni.

A felzárkózást segítő programok kulcsszereplői lehetnek a védőnők, az óvónők és a tanítók is, csak eszközt kell kapniuk ahhoz, segíthessenek a családoknak. A kiégés hátterében sokszor az eszköztelenség ésa tehetetlenség áll, de ha lehetőséget kapnak,  megtáltosodnak és hősök lesznek. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke képeken bemutatta az újszülöttek számára összeállított babacsomagot is, melynek dobozát úgy alakították ki, hogy a sok háztartásból hiányzó kiságyat pótolja. Vecsei Miklós leszögezte: az élet első ezer napjában minden fontos dolog eldől, a felzárkózást segítő programokkal nem várhatnak az óvodáig, vagy az iskoláig. „Teljesen mindegy, hová születik, a biztonság, a boldogság és a lehetőség minden gyermeknek jár."

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét programja a fogantatástól a foglalkoztatásig tervez, a rövid időre szóló programok nem érnek el változást.

A Szeretetszolgálat alelnöke hibának nevezte, ha a falvakban kiürülő leromlott intézmények helyett pályázati forrásokból újak épülnek, a kiüresedett romok pedig ott maradnak a település közepén. Az ott élő emberekkel közösen kifestett, felújított épületek sokkal nagyobb szolgálatot tesznek. Tiszabőn és Tiszaburán a régi omladozó házakban például asztalosműhelyt, varrodát és savanyító üzemet hozott létre a Szeretetszolgálat.  

Székely János szombathelyi megyés püspök azt mondta, egyre többen felismerik, hogy a magyar nemzet legnagyobb feladata a legszegényebb régiókban élők segítése, felemelése. A felzárkóztatáshoz oktatásra és munkahelyek teremtésére van szükség  - tette hozzá.     Úgy fogalmazott, ha Magyarországon boldog, élhető jövőt szeretnénk, ahhoz elengedhetetlen, hogy testvérként, egymást segítve építsük ki azt.     Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy munkájuk során a szemléletváltásra törekedtek, nem gyors, és azonnali eredményeket hozó munkát akartak végezni, mert szerintük a társadalmi felzárkózásnak hosszú időre van szüksége az eredményekhez.     Kiemelte, a társadalmi felzárkózás, a szegények segítése mindenkinek érdeke, függetlenül attól, hogy közel vagy távol van a problémáktól, mivel a szegénység a teljes társadalomra hatással van.