„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat küldetése az egyház missziója” – mondta Kozma Imre atya, a karitatív szervezet alapító elnöke a Belvárosi Ferences Templomban tartott ünnepi szentmisén, amelyen a Szeretetszolgálat vezetői, munkatársai és önkéntesei vettek részt augusztus 22-én 9 órakor. Az éppen Szűz Mária-ünnepre eső szertartáson Kozma Imre arra hívta fel a figyelmet: ahogy a Boldogságos Szűz igent mondott, úgy a másokat szolgálóknak is minden nap igent kell mondania. „A helyünkön vagyunk a szegények mellett, és az a feladatunk ebben a vajúdó Európában, hogy ne keressünk magunknak más helyet, hanem jelen legyünk úgy, hogy ahol mi jelen vagyunk, ott legyen jelen Isten és az egyház is” – mondta.

Az ünneplők a misét követően együtt sétáltak át a Magyar Nemzeti Múzeumba, az intézmény rotundájában, a múzeummal közösen rendezett, Befogadás napja ’89 című tárlat megnyitójára. Az eseményen a máltai munkatársak és meghívott vendégek mellett olyan prominens személyiségek tették tiszteletüket, mint többek között Elisabeth Ellison-Kramer, Ausztria magyarországi nagykövete, a francia és a horvát követségek képviselői, Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős államtitkára, dr. Schmidt Mária professzorasszony, a Terror Háza főigazgatója, a Szuverén Máltai Lovagrend képviselői és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója.

Varga Benedek, a múzeum főigazgatója beszédében kiemelte: történelmi aktus volt az, hogy Magyarország és a magyar máltaiak 1989-ben átsegítették a keletnémet menekülteket a határon. Köszöntőjét követően Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felidézte: a Magyar Nemzeti Múzeum épülete a magyar történelem folyamán sokszor vált a szabadság jelképévé, és 1989-ben a befogadó magyar közösség a keletnémet menekülteknek is a szabadságért vívott küzdelmét vállalta fel. Az alelnök bensőséges visszaemlékezésében kitért arra, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyökerét és magvát adó zugligeti plébániai közösség a befogadás, a jelenlét, a leereszkedéssel nem azonos lehajlás és a kísérés értékeit Kozma Imre atyától tanulta, és 1989 augusztusában, a keletnémet menekülteknek nyújtott önzetlen segítséggel ezekből „vizsgázott”. Kozma Imre atyát méltatva hozzátette: „Tőle tanultuk meg, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat.”

Klaus D. Streicher, Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője összefoglalta az 1989 tavaszától őszéig tartó eseményeket, illetve azt, hogy augusztus és november között 48600 menekült kapott segítséget Magyarországon. Kiemelte: az év augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megnyitotta kapuit a több tízezer keletnémet menekült előtt. A nagykövetségi ügyvivő úgy fogalmazott: ez a segélyakció, majd a határnyitás és a Páneurópai Piknik a béke ünnepe volt. Mint mondta: a magyar máltaiak férfiak, nők, gyerekek ezreinek segítettek abban, hogy szabadok legyenek. „Ezzel a kiállítással egyúttal arra is emlékezünk, milyen volt, amikor szabadság nélkül éltek az emberek” – mondta.

Kozma Imre atya, a karitatív szervezet alapító elnöke a harminc évvel ezelőtti eseményeket úgy jellemezte: „Amit ma ünneplünk, az sikerre volt ítélve – mivel igent mondtunk azokra, akik menekültek, és amikor kinyitottuk a kapuinkat, akkor az életünkbe is beengedtük őket. A keresztény szeretet drámai: az ember az életét szánja oda akkor, amikor valaki másnak helyet készít a saját életében. A Befogadás napja tehát a mi szabadulásunk napja is volt” – mutatott rá Kozma Imre. Az alapító elnök felidézte: a tábornyitás egyúttal azt is jelentette, hogy a keresztény közösségben megszülető Magyar Máltai Szeretetszolgálat megjelent a világban, nyilvánvalóvá és láthatóvá tette programját – és azóta is küldetést, az egyház misszióját teljesíti. „Én 1989. augusztus 14-ét nem csak a Befogadás napjának tekintem, hanem a második világháború utáni egyház szabad, karitatív megnyilvánulásának folyamatát is innen számítom” – jelentette ki.

Az eseményen készült fotók az alábbi képre kattintva megtekinthetők:



A Magyar Máltai Szeretetszolgálat idén ünnepli alapításának 30. évfordulóját, a Nemzeti Múzeum pedig a rendszerváltoztatás 30. évfordulója alkalmából indított egész éves programot Közös Időnk – 1989 címmel. A két intézmény közös, a múzeum rotundájában rendezett időszaki kiállítása egy eredeti, 1989-ben is használt sátor körül eredeti tárgyak, fotók, dokumentumok, filmek segítéségével mutatja be a sorsfordító eseményeket. Felvillannak azok a balatoni nyarak, amikor az NDK és NSZK állampolgárok Magyarországon találkoztak egymással, a keletnémet állambiztonság, valamint titkosszolgálat (Stasi) működése, a határok őrzése, a határsértők büntetése, a zugligeti menekülttábor mindennapjai, az önkéntesek munkája, a közben zajló szigorúan titkos diplomáciai tárgyalások, a páneurópai piknik és végül azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását.

A kiállítás szeptember 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.