A közel hatvan résztvevővel megvalósuló eseményt Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a konferencia két szempontból is izgalmas: egyrészt egy olyan témáról szól, aminek bár széles az irodalma, a magyar közbeszédben mégis kevés szó esik róla. Másrészt rendhagyó módon az előadások írásos formában, a Máltai Tanulmányok 2021. évi 2. számában már megjelentek, és online a folyóirat honlapján érhetők el. Nyitó beszédében egy személyes élményét is megosztotta a hallgatósággal, amikor fogyatékkal élők táboroztatása során tapasztalhatta meg, hogy az a fajta közösség, amit a spiritualitás ad, mindenkié.

Az első előadást Zsolnai László, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központjának igazgatója tartotta, aki a materialista management modellt hasonlította össze a nem-materialista, vagy spirituális megközelítéssel. Arra a következtetésre jutott, hogy a spirituális kiindulású praxis jobb eredményekre vezet, mint a materiális alapú. Előbbi egy humánusabb ökológikusabb és boldogabb emberi létezéshez jobban tud hozzájárulni, míg utóbbi ezek elérésére nem képes. A második előadó Könczei György, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézete igazgatója volt, aki a spiritualitás egyéni és közösségi szintjét vizsgálta. Az egyetemes kiinduló kérdést, hogy „mi a világ és kik vagyunk mi benne?” egy további kérdéssel egészítette ki: kik, vagy mik a mások? A professzor prezentációja során megfogalmazta, hogy egymásra utalt emberek vagyunk, és ebben a viszonyrendszerben a spiritualitás dimenziója azzal a kérdéssel vizsgálható, hogy mit teszünk egymásért, és miért.

Ezt követően Birinyi Márk, a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának egyetemi tanársegédje, tanszékvezetője Spiritualitás a fogyatékos személyek segítésében című előadásában arról beszélt, hogy a spiritualitás a fogyatékos személyek segítésében összekapcsol minket Istennel, ami a legalapvetőbb szükségletünk – összekapcsolódás a transzcendenssel. Ez pedig bekapcsol minket a közösségbe, elvezet a másikhoz és így juthatunk el önmagunkhoz is.

Dobszay Márton Benedek ferences szerzetes azt mutatta be, hogy a „ferencesség” és a fogyatékosokkal kapcsolatos spiritualitás hogyan kapcsolódik össze. Prezentációjában hangsúlyozta, hogy a ferences rend alapállása az evangélium megélése, vagyis, hogy az evangélium értelmezése nem egy elméleti dolog, hanem a megvalósítás során végbemenő folyamat. Ezt követően a ferences felelősségvállalás konkrét magyarországi példáit mutatta be, elsősorban a Gyöngyösön lévő Autista Segítőközpontot, és beszélt arról, hogy az ott folyó munka, az intézmény lakóival való kapcsolataik hogyan hatnak vissza a rend tagjainak életére, a rend működésére.

Berzsenyi Emese vallástörténész előadásából a három ábrahámi vallás – a zsidó, a kereszténység és az iszlám – fogyatékossággal kapcsolatos szemléletét ismerhette meg a közönség, a vallások szent könyveinek tanításai alapján, ezután pedig Földiné Irtl Melinda, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanára buddhista szemszögből vizsgálta a témát. Prezentációjából kiderült, hogy a buddhizmus a fogyatékosságot nem betegségnek, hanem állapotnak tekinti. Személyes példák révén alátámasztotta, hogy ez az állapot különleges lehetőségeket is hordoz egyben. Pechan Eszter, az ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója Feldhoffer Magdolna életén keresztül mutatta be előadásában, hogy hogyan lehet az értelmileg sérült gyermekeket segíteni. Az életútinterjún alapuló vizsgálatából a hallgatóság megismerhette az eredetileg közgazdász végzettségű Magdolna nővért, aki ápolóként és hitoktatóként az értelmileg akadályozott gyermekek gondozásában, hitoktatásában játszott és játszik nagy szerepet.

Találkozások – Jézus és az ember személyes kapcsolata az evangéliumi gyógyulásokban címmel Kovács Gábor, szintén az ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusz hallgatója tartott prezentációt, melynek során kifejtette, hogy az Ószövetségben a betegségek, fogyatékosság morális oksági kérdéseire a választ és a megoldást végső soron az evangéliumokban, Jézus gyógyításaiban találhatjuk meg. Jézus gyógyításai során ugyanis az egész ember, az emberrel való kapcsolat jelenik meg. Ennek révén pedig nem csupán a fizikai gyógyulás történik meg, hanem feltárul a vele való személyes kapcsolatban rejlő szabadság is. A konferenciát Gregersen Labossa György, vezető diakóniai lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnöke zárta, aki előadásában bemutatta a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat szerteágazó tevékenységét, majd az evangélikus emberképből kiindulva bemutatta, hogy a fogyatékossággal élő személyek esetén a fizikai szükségleteik mellett, a szellemi, spirituális szükségleteiket hogyan töltik be az egyházon belül.