A Buda 1686-os - törököt kiűző - ostromában megsérült, de össze nem omlott épületegyüttest (melynek része volt egy mecset is) először a ferences szerzetesek kapták: munkájuk révén alakult ki a tér északi oldalát határoló kolostorépület, és a hozzá tartozó Szent Ferenc sebei templom.

A kolostorban működött bölcseleti és hittudományi iskola, gazdag könyvtárral. Itt tanult és tanított a magyar jakobinusok vezetője, Martinovics Ignác is. 

Korabeli festmény másolata a térről: 1785-ben Erzsébet-apácák zárt hajókon érkeznek Bécsből Budára, hogy birtokba vegyék a megüresedett kolostorépületet [jobbra]. Jól kivehető a Szent Anna-templom és plébánia (balra), a később eltávolított Mária-oszlop (középtájon) és a kolostorépület (jobbra]) is (Forrás: Wikimedia Commons)

 

Miután 1785-ben II. József császár a betegápoló Szent Erzsébet nővéreknek adományozta a kolostort, annak egy része kórházzá alakult. 

Ismeretlen művész alkotása a Szent Anna-plébániában: 1785-ben a magyar királlyá meg nem koronázott II. József császár átadja a budai Erzsébet-rendház alapítólevelét Maria Clara Anger nővérnek, a kolostor első elöljárójának (Forrás: Wikimedia Commons)

 

Az apácák névadójuk szellemében, önfeláldozó hozzáállással látták el betegeiket. 

Az 1873-as év adatai szerint 459 beteget ápoltak itt, ebből 63-an hunytak el, ami az akkori orvoslási lehetőségekhez mérten jobb aránynak számított. A nővérek létszáma az alapítástól az első világháborúig 25 és 40 fő között ingadozott, később meghaladta a 60-at is.

Klösz György 1890 után készült fényképe a Szent Erzsébet-rend kolostoráról és templomáról. Ekkor már nem állt a téren katonai őrház (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

 

A kórházat a két világháború között Fábián Gáspár tervei alapján bővítették, majd a második világégés alatt hadikórházi szerepet töltött be. Betegség címen több mint 100 zsidót is bújtattak itt. 1950-ben Magyarországon feloszlatták a rendet, 69 Erzsébet-apácának kellett elhagynia az épületet. A rendszerváltás után a nővérek visszajöhettek: bár ugyanitt újjászerveződött a rend, jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat látja el az épületben a betegeket, és idősotthont tart fenn Gondviselés háza néven.

Keleti irányból az Erzsébet-rendi kolostor és a Szent Ferenc sebei-templom (jobbra) (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Egy különleges ereklye is kötődik a kolostorépülethez, pontosabban annak templomához: az Árpád-házi Szent Erzsébetnek tulajdonított vándorbot. Egy okirat szerint a tárgy elárverezés útján került a feloszlatott bécsi klarissza kolostorból a híres huszárvezérhez, Hadik András grófhoz 1783-ban, mindössze 11 forintért. Később az ő fia, Hadik János adományozta azt a budai Erzsébet-nővérek részére.

A Szent Ferenc sebei-templom sekrestyéjében, zárt ereklyetartóban található Szent Erzsébet fenyőből forgácsolt vándorbotja (Forrás: Új Ember, 2006. november 19.)

A vándorbotereklye 2007-ben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulóján országos zarándoklaton vett részt, 12 helyen is megtekinthető volt.

A Szent Anna-plébániatemplom építését Hamon Kristóf, majd az ő halála után Nepauer Mátyás Máté építőmesterek vezették. 1745-ben került sor az ünnepélyes alapkőletételre, majd 1765-re (utolsó elemként) a főkapuzat kőkerete készült el. Mivel I. Lipót császár rendelete óta a jezsuiták látták el a településrész plébániai teendőit, így ők kapták meg a templomot.

 

A Szent Anna-templom az egyik legszebb barokk stílusú templom a fővárosban. Szorosan mellette (balra) a plébánia épülete áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

 

Forrás: https://pestbuda.hu/cikk/20220905_a_casanova_mitosztol_szent_erzsebet_vandorbotjaig_a_batthyany_ter_es_epuletei?fbclid=IwAR17ISlVZVp-TpytHi_U2vV1bbroPoUvnTj0a3bUNJkS1811B_2vPlUyWK0