Hátrányos helyzetű magyarok felzárkózását segítő programot indít a Kárpát-medencében az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 911,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból. A programról Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Lőrincz Norbert, a projekt szakmai vezetője tartott sajtótájékoztatót a karitatív szervezet Batthyány téri központjában. Az államtitkár azt mondta, hogy az országhatáron belüli segítséghez hasonlóan szeretnék támogatni a hátrányos helyzetű magyarokat az országhatáron kívül is. „Az oktatás és a köznevelés területén is egységes kárpát-medencei térben gondolkodunk, és úgy gondoljuk, hogy a szociális problémák is hasonlóak a teljes kárpát-medencei magyarság körében.” – részletezte az államtitkár és hozzátette: „Nagyon fontos számunkra, hogy ehhez egy igazán tapasztalt és valóban terepen helyismerettel rendelkező partnerre találtunk a Máltai Szeretetszolgálatban.”

Az EFOP-1.12.1-17-2017-00008 azonosító számú „A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának elősegítése és az ezzel kapcsolatos magyarországi szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medence szomszédos országaival együttműködésben végrehajtott módszertani fejlesztések és tapasztalatcsere által” című projekt célja a már kipróbált, és a különböző helyszíneken eredményesnek bizonyult tudások megosztása, azok elterjesztése, minél szélesebb körű kipróbálása a gyakorlatban. A projekt keretében a tervek szerint 13 ezer magyarországi és határon túli hátrányos helyzetű magyar emberhez jutnak majd el, közölte Rétvári Bence, aki úgy fogalmazott: "Bízunk benne, hogy ez sok embernek a szegénység ördögi köréből való kitörést jelenti. Ez tehát egyszerre szociális és nemzetpolitikai cél, hogy minden határon túli magyarnak is megadjuk az emberhez méltó élet lehetőségét."

Kozma Imre azt mondta, véleménye szerint a program alkalmas arra, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek. „A társadalom akkor erős, ha egyik ember a másikat társának tudja. A szociális kérdéseket csak akkor lehet, megoldani, ha közel lépünk egymáshoz, és annyira közel, hogy igent tudjunk mondani egymás életére. Ez konkrét cselekedet. Ez a program alkalmas az egyenlőtlenségek csökkentésére, és hogy meg tudjuk adni az utánunk jövőknek, hogy több lehetőséggel induljanak az életbe, mert a Kárpát-medence nemcsak közös otthonunk volt, és nemcsak most az otthonunk, de az is lesz a jövőben is.” – hangsúlyozta a Szeretetszolgálat elnöke.

Lőrincz Norbert, a projekt szakmai vezetője elmondta, a program során a részvételi akciókutatást fognak végrehajtani. „Ez egy szociológiai módszer, amely által oda tudunk menni az adott telepekre, ahol szolgáltatásokat nyújtunk majd, tevékenységeket tudunk végrehajtani annak érdekében, hogy az ott lakó embereknek, és a Magyarországon lakó embereknek jobb legyen. Továbbá, hogy az ottani és hazai jó gyakorlatok kölcsönösen hasznosuljanak.”

A programban a Jelenlét Program hazai huszonkét helyszíne közül négyet kötnek össze négy határon túli település szegregátumával, hogy az ott szerzett tapasztalatokat, jó gyakorlatokat kölcsönösen hasznosítsák. Tatabánya-Mésztelep Sepsiszentgyörgy-Örkővel, Tarnabod-Kisiratossal, a veszprémi Pokoli torony Jelenlét program Szatmárnémetivel, Miskolc-Lyukóvölgy pedig Nagyváraddal áll majd párban a programban. „Azt próbáljuk megnézni ennek a kutatási módszernek a segítségével, hogy hogyan lehet az ott élő embereknek úgy segíteni, hogy az alatt a három év alatt, amíg a program tart, olyan eredményeket tudjunk elérni, amelyek hosszú távon meg tudnak maradni. A Szeretetszolgálat, mindig azt mondjuk, hogy 15-20 évre szerződik egy ilyen helyen, és ez a program egy nagyon fontos indító kulcs és utána további dolgunk és feladatunk van.” – hangsúlyozta a szakmai vezető. Lörincz Norbert azt is kiemelte, hogy azokat a szakembereket, akik a projektben részt vesznek, különféle képzésekkel, tanulmány utakkal fogják segíteni, hogy a lehető legszélesebb körben lássák azt, ebben a két országban milyen helyzetek vannak, milyen helyzetekre kell reagálni. „Az egyes eredményekről konferenciák és egyéb fórumok segítségével adunk hírt nemcsak a szociális szakmán belül, hanem a társ szakmákon belül is, hiszen a társszakmákat is érintenie kell ennek a projektnek.” – mondta a szakember.

Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a határ menti területekre fókuszáló kutatásokon alapuló tudásbázist készít, több tudományterületet alkalmazó módszerekkel vizsgálva a Kárpát-medencében élő, hátrányos helyzetű embereket, kiemelten a romák munkaerő-piaci helyzetét, illetve társadalom- és szociálpolitikai szempontrendszerek alapján feltérképezi a társadalmi felzárkózás és integráció lehetőségeit. A felmérések alapján szakmapolitikai ajánlásokat fogalmaznak meg, ami segíti a roma vezetők közötti együttműködések kialakulását, a tapasztalatok és jó gyakorlatok megosztását.