A tanácskozáson Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a magyar Kormány továbbra is elkötelezett a gyors és hatékony segítségnyújtás mellett, mind a szomszédságunkban, mind hazánktól távol. Beszédében köszönetet mondott azoknak a magyar szervezeteknek, melyek évtizedek óta segítenek a bajbajutottakon.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy napjainkban a természeti katasztrófák károsultjainak támogatása mellett egyre nagyobb kihívást jelentenek az elhúzódó fegyveres konfliktusok, a klímaváltozás, valamint az afrikai és közép-ázsiai országokra jellemző demográfiai trendek.  “Ezek a kihívások várhatóan csak súlyosbodni fognak az elkövetkezendő években-évtizedekben, így egyre nagyobb szükség lesz a humanitárius tevékenységet végző szakemberek és szervezetek munkájára. Ennek fényében nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium is jelentős szerepet vállal Magyarország humanitárius tevékenységében.” - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A nyitóbeszédet követően Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi programok vezetője, Solymári Dániel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nemzetközi fejlesztésekért és migrációért felelős vezetője, majd Gál Dávid, a Baptista Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója tartottak előadást és mutatták be szervezetük  humanitárius tevékenységét. Ezt követően France Mutombo Tshimuanga, az Afrikáért Alapítvány elnöke, Dr. Varga Melinda gyermekpszichiáter, valamint Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója osztották meg a résztvevőkkel a területen szerzett tapasztalataikat.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2011 óta több afrikai országban – Kenyában, Ugandában és Tanzániában – nagyvárosi szegregátumokban, nyomortelepeken létesített egészséges, tiszta ivóvizet nyújtó állomásokat, amelyek higiéniai központokként is szolgálnak. A közel-keleti térségben Libanonban, Jordániában és Szíriában indulnak segítő programok. Ezek részben a menekültek és a válságövezetben élő közösségek egészségügyi ellátását, részben a mindennapos életkörülményeket javítják.