„Jó napot kívánok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól jöttünk, és karácsonyi adománycsomagokat hoztunk” – hangzik el a napokban az ország számtalan pontján, amikor az önkéntesek becsöngetnek vagy bekopognak a rászorulókhoz. Csak a Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi régiójában 2500 csomagot állítottak össze az Adni öröm! gyűjtésben befolyt adományokból, de az idősek egy részéhez így jut el a dm Giving Friday-akciója nyomán készített ajándék is.

A 17 éves Bódi Levente a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyik legfiatalabb budapesti önkéntese, nyár óta segíti a karitataív szervezet munkáját. Több hasonló akcióban részt vett már: háztartási eszközök kihordásában, ruhaadományok válogatásában, időseknek bevásárlásban. Három nappal karácsony előtt azzal a kéréssel fordultak felé, hogy három címre vigyen el élelmiszereket és higiéniai eszközöket.

Egy 14. kerületi társasház első emeletén nyit ajtót Kótai Ákosné. „Jujj, de nehéz” – tör ki belőle a rendesen megpakolt sparos zacskó kézbe vételekor, aminek mentén kiderül az is, nem is tudna elmenni otthonról bevásárolni, mert, ahogy mondja, egy-két kilónál többet nem emelhet. Minden segítség jól jön tehát.

Az egy kerülettel odébb élő Benke Mária is nagyon hálás, hosszabban beszélgetünk vele, kiderül: három műtéten is túl van már, pedig korábban versenyszerűen asztaliteniszezett. De most is gyakorolja a csuklómozdulatokat otthon, s arra készül, hogy a parasportolók között, az ülő kategóriában ismét szerepelhessen. „Jó volt hallani, hogy játszani akar és tervei vannak a jövőre nézve” – jegyzi meg Levente, mikor újra az autóban ülünk.

Pár perc múlva már Bíró Ferencné lakása előtt vagyunk, de ahogy eddig is, a koronavírus-járványra való tekintettel csak az ajtóig megyünk. Az adományok átadása természetesen maszkban történik, de Levente gondosan fertőtleníti a kezét is minden csomag megfogása előtt. Az idős hölgy előre kérte, hogy mobiltelefonon jelezzük az érkezésünket, aztán bár szóban is alaposan megköszöni a segítséget, pár perccel távozásunk utána sms-ben is megírja: nagyon hálás az adományért.

Bódi Levente azt mondja, rendre meglepődik azon, hogy mekkora a különbség a társadalmunk egyes rétegei között. „Amikor rászoruló idősekkel, betegekkel, családokkal találkozom, mindig ledöbbent, hogy ilyen sorsok is vannak. Akár szomszédok között is óriási különbségeket lehet látni. Egyszer egy tehetősebb család által felajánlott ágyat vittünk át egy csupán néhány házzal arrébb lévő pici lakásba, ahol tízen éltek egy fedél alatt, döbbenetes élmény volt.”