Idegenvezetés, ami hazakalauzol

A túrán részt vevő ukrán, latin-amerikai, pakisztáni, hegyi-karabahi örmény származású családok politikai vagy vallási üldöztetés, megélhetésük ellehetetlenülése vagy fegyveres konfliktus miatt hagyták el a hazájukat, hogy Magyarországon kezdjenek új életet. Ebben a Máltai Szeretetszolgálattól kapnak segítséget. A karitatív szervezet 12, illetve 18 hónapos integrációs programot indított számukra, amelyek egy nyolc hetes intenzív szakasszal indulnak. Ez a két hónap pszichoedukációs, társadalmi-tájékoztató, nyelvtanulást segítő és közösségi programelemekből (a Szeretetszolgálat korábbi menekültprogramjai „sűrített” változataiból) tevődik össze: a családok nyolc héten át naponta találkoznak magyar nyelvórán, mentálhigiénés és információs csoportokban, illetve szabadidős eseményeken. A menekült családok péntekenként együtt kirándulnak: január 19-én egy Hop-on, hop-off városnéző túrával nyitották a sort.

A zord időjárás ellenére több mint ötvenen jöttek el kirándulni. Babakocsiban tolt, tipegő vagy kisiskolás gyerekkel, házastárssal, testvérrel, egyedül – sokféle családszerkezetben, de mindannyian kíváncsian, és (az Ukrajnából jövőket kivéve) nagykabátban is dideregve. A hó nem mosta el teljesen a túra „hop-off” részét: a Hősök terén senkit nem kellett győzködni, hogy néhány perc nézelődés és egy csoportkép erejéig leszálljon a járműről. A zsebekből előbújó telefonok és a kapucnik alól is kilátszó lelkesedés jelezte, hogy a Városliget és a Hősök tere látványa megéri a didergést. A fűtött buszon jólesően hátradőlve, a gyerekeket ölbevéve helyezkedtek el újra, zsongás és hangzavar nélkül: a fülhallgatók és a választógombok révén az anyanyelvükön hallgatták az audio-guide „meséjét” a városról, ahol ezentúl élni fognak. E családoknak Budapest az újrakezdés helye: nem (vagy már nem) ideiglenes lakcímükként gondolnak rá.

 

Kísérés kiindulóponthoz

A Máltai Szeretetszolgálat által segített első hegyi-karabahi menekültek 2023 decemberében érkeztek, egyvalaki közülük a kirándulást megelőző éjjel, de a buszos túrán részt vevő latin-amerikai és pakisztáni családok többsége is csupán az elmúlt hónapokban jött Magyarországra (az ukránok jellemzően a háború kitörését követő időszakban). A menekült-lét kezdetben általában nem a tágabb környezettel való ismerkedésről szól: a papírok intézése, az albérlet és a beiskolázás megoldása, az akut betegségek, testi panaszok kezelése elsőbbséget élvez. A más éghajlatról, más kontinensről érkezőknek hetekbe is beletelik, mire a magyar időjárási viszonyokat megszokják, vagy megfelelő öltözetük lesz hozzá. Többségük hazájában olyan állapotok uralkodnak, ahol az egészségügy és a gyógyszerellátás színvonala gyenge, hozzáférhetősége pedig teljesen esetleges, ezért ők Magyarországon az első időszakban mindenekelőtt orvosi vizsgálatok, kezelések elérésében kérnek segítséget a családmentoroktól.  A Szeretetszolgálat komoly támogatást ad továbbá ahhoz, hogy a menekültek mentális jólléte, lelki egyensúlya is mielőbb helyreállhasson: a pszichoedukációs csoportban többek között traumafeldolgozással, a PTSD (poszttraumás stressz-szindróma) tüneteinek felismerésével és kezelésével, szociális szorongással, személyes és kulturális identitással is foglalkoznak, és szükség esetén felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt van lehetőségük terápián részt venni.

A piros busztól a kék buszokig

A piros buszos túra egyrészt kiszakítja a menekült embereket az idegen földön való helytállás gondjainak malmából: szabadidős programként, közösségi eseményként a kikapcsolódásra, újdonságok felfedezésére teremt lehetőséget. Öröm, ha valaki a saját kultúrájához kapcsolódó épületre, ételfeliratra, helyiségre bukkan, és a kirándulás persze a nevezetességekben való gyönyörködésre is bőven ad alkalmat. Másrészt a túra gyakorlati előnye, hogy az újrakezdő családok nem csak az albérletük közvetlen környezetével, hanem más kerületekkel is megismerkednek, lesz némi információjuk Budapest felépítéséről, közlekedéséről, a főbb csomópontokról, az eligazodási lehetőségekről. A közösségi programok később vidéki túrákkal, közös táborral, kulturális kirándulásokkal – Szentendre, Magyar Zene Háza – folytatódnak.
Az integrációs program a nyolc hetes intenzív időszak után folytatódik, de a mindennapos találkozást felváltja majd a fokozatos önállósodás szakasza: innentől a családok már inkább a munkába állásra, a különböző közösségekbe történő beilleszkedésre koncentrálnak. Nyolc hét elteltével a menekültek legalább százórányi magyar nyelvtanuláson lesznek túl, addigra elkészülhet a bizonyítványaik honosítása, megérkezhetnek a különböző engedélyek, státuszok, jogosultságok is, az egy-másfél éves integrációs program zárultával pedig újra a saját kezükbe vehetik az életüket. És addigra már a kék buszokkal is eligazodnak Budapesten.

 

Képek: Kovács Bence