A nagykanizsai Fogadóban 2006-tól kapnak segítséget a Nagykanizsán élő szenvedélybetegek. A közösségi ellátás 2020-tól nappali ellátással bővült, jelenleg összesen 69 főről gondoskodnak. A Fogadóban segítséget kérők személyre szabott gondozást kapnak, amelynek célja a motiváció kialakítása a szermentes életre és a visszaesés megelőzése, amely során nemcsak a szenvedélybetegeket, hanem hozzátartozóikat is támogatják. 2024-ben az intézményben elindult a fejlesztő foglalkoztatás, 8 fő dolgozik kosárfonóként. A foglalkoztatás az önálló munkavégzésre és a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre készít fel.

Az intézmény 2026. február közepén a korábbi Sugár út 53. szám alatti ingatlanból egy modern, a magas szintű szakmai munkavégzéshez megfelelő, Dózsa György út 53. szám alatti saját tulajdonú épületbe költözött, ahol közösségi együttlétre, pihenésre, tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására, étel melegítésre, tálalásra és elfogyasztásra egyaránt alkalmas helyiségek is rendelkezésre állnak. Az integrált intézményben a fogadó tér, a csoportszobák és terápiás tanácsadó szobák a foglalkozásoknak adnak helyet, a fejlesztő foglalkoztatás további elkülönített helyiségekben zajlik.

Az átadó ünnepségen Szabadhegÿ Péter, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke köszöntötte a részvevőket: „A Magyar Máltai Szeretetszolgálatról sokan gondolják, hogy befogadó szervezet. Befogadó, mert az ajtaja mindig nyitva áll a rászoruló emberek előtt, és aki bekopog és betér, mindig remélhet egy jó szót, egy mosolyt, vagy annál jóval többet is: figyelmet, törődést, segítséget, ellátást, gondoskodást. Ha a Máltai Szeretetszolgálatról azt mondjuk, befogadó szervezet, akkor Nagykanizsáról elmondhatjuk, hogy befogadó város, amely befogadta és a mindennapi élet részévé tette, és ezzel a saját értékei közé emelte a Szeretetszolgálat működését. Nagykanizsán négy máltai intézmény és egy önkéntes csoport működik. Ez olyan szintű jelenlét, amelyhez hasonló kevés helyen van. 34 éve van jelen a Máltai Szeretetszolgálat, amely az idők során egyre erősödött. Először az önkéntes csoport, majd az intézményi ellátások jelentek meg, a támogató szolgálat, a családi bölcsődék és a Szenvedélybetegek Integrált Intézménye, amelyek a saját eszközeikkel segítik a városban és a környékén élő embereket, támogatásra szorulókat. Az intézmény neve Fogadó, és a név a küldetésre utal. A tevékenyégét pedig az új épületbe költözéssel magasabb szintre emelheti, a mai nappal új szakasz kezdődik a mindennapi munkában.”

Horváth Jácint, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere a máltai segítséget emelte ki, amellyel hozzájárulnak a város szociális szolgáltatásának magas színvonalú munkájához. A gondoskodó szemlélet az emberről szól, és a máltai intézmények is mutatják, hogy egy város szociális szolgáltatása mennyi lábon áll, amelyhez szakképzett munkatársak kellenek. „Ember kell az emberhez, és a szociális védőhálóban a városban kiemelkedő szerepe van a máltai intézményeknek, köztük a Fogadó Szenvedélybetegek Integrált Intézményének, amely a szolgáltatáshoz alkalmas új épületben folytatja működését.”

Panker Mihály, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Nyugat-Dunántúli Régió regionális ügyvezetője megköszönte azoknak az embereknek a munkáját, akik a máltai küldetés mentén szolgálják azokat az embereket, akik az intézményi ellátásokat igénybe veszik. Ehhez pedig egy olyan infrastruktúrával bővült a Fogadó intézménye, amely az ellátottakat megtiszteli, hiszen ők számos problémával küzdenek, a nehéz helyzetükből akarnak kitörni. A munkatársak mellett az új környezet is az emberi méltóság tiszteletét közvetíti. 

Tokár János atya, a régió lelki vezetője a felebaráti szeretetről szólt: „Valójában senki nem felebarátja addig a másiknak, amíg önként közel nem lép hozzá. Az válik felebaráttá, aki irgalmasságot gyakorol. A szeretet nem passzív, hanem a másik felé fordul. Felebaráttá válni nem a fizikai vagy társadalmi közelségtől függ, hanem arról a döntésről, hogy tenni akarunk. Többet, mint általában az ember. Ennek a háznak a megáldásánál együtt ünnepel a közösség: a betegek, mert gyógyulást remélhetnek, a máltai munkatársak, mert az Úr általuk irgalmasságot gyakorol, a családtagok, a város, mert felelősséggel tud gondolkodni és cselekedni a beteg és gyógyulni vágyó emberről.” Tokár János atya a házszentelés során Isten áldását kérte a házra, a munkatársakra és az azokra az embertársakra, akik a Fogadó gondoskodó szolgálata révén a függőségből gyógyulás útjára térnek.  

A nappali és közösségi szolgáltatást igénybe vevő emberek fizikai, lelki, szellemi erőnlétének javítását, fejlesztését napi szinten végzik a máltai intézmény dolgozói. Hétfőtől péntekig, nyitvatartási időben önsegítő csoportok, egyéni terápiás beszélgetések, közös foglalkozások, többek között társas- és fejlesztő játékok, könyvklub, filmklub, kutyasétáltatás, hulladékgyűjtés, napi ige olvasása, versmondó- és dalkör, kreatív foglalkozás, sütő-főző klub, egyházi és állami ünnepre készülődések segítik a függőségből gyógyulni vágyó embereket a szociális és mentális gondozás során. A személyiség fejlesztésével és a közösség erejével próbálják megelőzni az addiktív problémával küzdők függőségi állapotba kerülését. Az ellátottak egymással sorsközösséget alkotnak, a hasonló problémával való küzdés, a „nem vagyok egyedül” érzés, motiváló erővel bíró számukra.

A hatékony ellátás érdekében a Máltai Szeretetszolgálat szoros kapcsolatot ápol számos szervezettel, így helyi intézményekkel, önsegítő csoportokkal, a Csákányban működő brazil alapítású, szintén szenvedélybetegek rehabilitációját végző, Fazenda da Esperança közösséggel. Az intézmény sok éves munkájának eredményeit, sikerét mutatja a segítségért a máltai Fogadóhoz forduló emberek időszakos szermentessége, munkavállalása, hasznos szabadidőtöltése, önsegítő csoportokba való integrálódása, pozitív példát mutató társas kapcsolataik kiépítése és a családi kapcsolataik rendezése.

Kép és szöveg: P. Szabó Csilla