Ha kinyitjuk a Szentírást, akkor azt vesszük észre, hogy ez a nap már az Ószövetség korában a mai Pünkösdnek megfelelő ünnep volt. Az elnevezése a történelem során változott, volt, hogy hetek ünnepének, aratási ünnepnek nevezték, majd az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe lett, egy olyan örömünnep, amelyen a zsidók hálát adtak Jahvénak a búza terméséért. Innen származik az ötvenedik – görögül pentékoszté – elnevezés, amelyből a magyar Pünkösd szavunk ered. Jézus korában a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja lett, zarándokünnep, azaz egy olyan alkalom, amikor nagy sokaság érkezett Jeruzsálembe. Az Újszövetségben azután új értelmet nyert az ünnep jelentése: a Jézus feltámadása utáni ötvendedik nap, a Szentlélek eljövetelének napja, éppen az a nap, amikor a zsidó nép a törvényadást ünnepelte.

Pünkösd ünnepnapjához a keresztény hagyományban három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Az akkor történeket így írja le a Szentírás:

„Amikor elérkezett Pünkösd napja, ugyanazon a helyen (az emeleti teremben) mindnyájan együtt voltak az apostolok. Hirtelen zúgás támadt az égből, mintha heves szélvihar közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol együtt voltak. Majd lángnyelvek tűntek fel, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni, ahogyan a Lélek indította őket. () Mi mindannyian úgy halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten csodás tetteit!” (ApCsel 2, 1-11)

Ezen a napon ünnepeljük tehát a Szentlélek eljövetelét. Ő a harmadik isteni személy, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti, és akinek eljövetelét megígérte Jézus a búcsúbeszédében. A leírás miután a Szentlélek eltöltötte az apostolokat, elkezdték hirdetni az evangéliumot. A hallgatóság soknyelvű volt ugyan, mégis mindenki tisztán értette a saját nyelvén az apostolok igehirdetését. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első Pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. Péter apostol prédikációját követően, aki ekkor a Szentelélek erejével először állt ki a soknemzetiségű hallgatóság elé, sokan megtértek. Belőlük alakultak ki azután az első keresztény gyülekezetek. Pünkösdkor kezdődött el az egész világra kiterjedő missziós munka, hiszen a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán még Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét, elvetve így szerte az akkor ismert világban a kereszténység magvait.

Nem lehetünk eléggé hálásak a Szentlélek jelenlétéért. Ő ad számunkra erőt a mindennapokban, az ő segítéségével tudjuk végezni azt a sokszor emberfelelettinek tűnő szolgálatot, amelyet a máltai kereszt alatt a ránk bízottakért végzünk. Ő tölt el bennünket, amikor ember próbáló kihívások előtt állunk és róla teszünk tanúságot, amikor esetleg fáradtan, kimerülten, de még mindig van erőnk mosolyogni azokra, akiknek a szolgálatára szenteltük életünket.

Ne fáradjunk el kérni a Szentlélek segítségét, hogy ajándékai átjárják mindnyájunk szívét. Kérjük őt, hogy az irgalom és a testvéri szeretet ne csak üres szavak legyenek az életünkben, hanem mindennapi szolgálatunkban tettekké váljanak és így reményt adjanak embertársainknak a világunkat ma is sújtó számtalan nehézség között.