A szobor mellett Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke megköszönte Szabon Gábor plébános atyának, hogy Húsvétra befogadta az együttérzés jelképévé vált alkotást. „Befogadni is nehéz őt, mert ezt a kérdést teszi fel, hogy tényleg ilyen volt Jézus? Ez is te vagy Uram? Ez a kérdés végig kíséri az életünket. Ha fel akarjuk ismerni a rászoruló emberben a Názáreti Jézust, akkor nagyon komoly feladatunk van. Ez az életfeladatunk.” – mondta az alelnök.

A keresztút első állomása előtt Szőke Péter, a Sant’Egidio budapesti vezetője hangsúlyozta, hogy a keresztények Nagypénteken arra kapnak meghívást, hogy a keresztúton járva kövessék az Urat, és mindennapjaikban keressék Istent. „ De vajon jó helyen keressük-e? Ma ott akarjuk keresni Jézust a hajléktalan emberek között. A magányos idősek között, a kicsinyek, a kitaszítottak, a menekültek, a be nem fogadottak között. A Hajléktalan Jézus szobra segít rácsodálkozni erre a titokra. A keresztút állomásai a fájdalom helyei lesznek ebben a városban, ebben a kerületben, ahol Krisztus bizonyosan megfordult már keresztútja során.” – részletezte Szőke Péter.

A keresztút során felkeresték a modernkori szenvedések helyszíneit: a Schöpf-Merei Kórházat, ahol állt egy inkubátor a nem kívánt gyermekeknek, a Bokréta utcát, ahonnan Boldog Salkaházi Sárát elhurcolták, a Boráros téri aluljárót, ahol a Sant’Egidio közösség által látogatott hajléktalan emberek töltik napjaikat és gyakran éjszakáikat. A nagyvárosi keresztút a Kaníziusz Szent Péter templomban virrasztással zárult.

A Hajléktalan Jézus szobor Húsvéthétfő estig lesz látható a Bakáts téri templomban.

A keresztút képekben: