Imre atya igehirdetései

ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP A év2017-07-23 00:00:00

Szentmise bevezetése

Kedves Testvérek! A béke száll, – énekeltük - vagy dolgozni is kell érte? Istentől száll reánk a béke, mert ha Istennel összetartozunk, akkor van remény arra, hogy békességben leszünk önmagunkkal és egymással! Nagyon sok új, divatos szóval, fogalommal találkozunk, ez a fogalom az identitás, ami volt, ma nincs és ami nincs, arról sokat kell beszélni!

Az európai kereszténységben identitás - válságról beszélnek!

Az elmúlt napokban lelkigyakorlaton voltunk Németországban. A lelkigyakorlat vezető sajátosan biztatott bennünket! Azt mondta, hogy Togoban, Dél-Koreában virágzó kolostorok vannak, százával a szerzetesek! Annak örülünk, ami ott van, de ez a mi sorsunkat, az európai kereszténység helyzetét egyáltalán nem változtatja meg! A kérdés az, hogy mi lesz velünk, európai kereszténységgel? Az európai keresztény identitásunkkal valóban baj van!

A kérdés az, lehet-e keresztény identitásról beszélni vallásosság nélkül?
Divat évszázadok óta: Krisztus igen, Egyház nem!

Az Egyház mi vagyunk, akik itt vagyunk! Krisztus igen, de mi nem? Ez azt akarja kifejezni, hogy mi hiszünk, csak egyházi közösséghez nem tartozunk? Miféle helyzet az, amikor az ember, aki közösségi lény, az Egyház közösségi életében nem vesz részt?

Amikor az önzés tobzódik, akkor az ember közösségi volta megkérdőjeleződik!
Az Egyház sorsa is megkérdőjeleződik, ha az emberek elfogynak a templomokból!

Közösségi ünneplések nélkül nincs keresztény identitás! Togo, Dél-Korea lehetnek örömünkre, bátorításunkra, de attól még bent vagyunk a bajban, teljesen! Egy lehetőségünk, hogy elgondolkodjunk keresztény identitásunkon!
Ezt a szentmisét Kocsis Zoltán művész Úrért ajánljuk fel. Évikét tanította az Akadémián és az esküvőjükön ő orgonált. Köszönünk mindent Zoltánnak és mindazt, amit a művészet terén tett! Egyéni életét, gondjával, bajával Isten szeretetébe ajánljuk!
 

Szentbeszéd
Az Egyház, mint jó anya, mint jó tanító, felkészít bennünket arra, ami az életünk formálása és alakítása szempontjából fontos!

Kedves Testvérek! Múlt vasárnap elmélkedtünk arról, hogy mit jelent hallani, mit jelent látni! Az Anyaszentegyház, mint jó anya, fölvilágosít, tanít bennünket: hallunk, de nem biztos, hogy értünk, nem biztos, hogy értjük azt, amit hallunk! Nézünk, de nem biztos, hogy látunk! A tanító Egyház segít bennünket abban, hogy lássuk, amit látni kell!

A mai vasárnapon - ezzel a már átelmélkedett igazsággal fölvértezve - kellene ennek a konkolyról szóló nagyon fontos példázatnak az üzenetét magunkévá tenni! Ehhez az kell, hogy az Isten országa, - a Biblia úgy mondja, hogy a mennyek országa, másutt Krisztus királysága, mindegy, hogy melyik fogalmat használjuk – a mennyek országa Istentől érkezik ebbe a világba! Erről is oly sokat tudunk, oly sokszor hallottuk, hogy a mennyek országának itt, ebben a világban kell megjelennie és kiteljesednie!

A keresztények azok, akik a mennyek országának polgáraiként
az Isten országát kell, hogy jelenvalóvá tegyék ebben a világban!

A világnak igen nagy szüksége van arra, hogy értse, amit hall! Nem biztos, hogy értjük azt, amit hallunk!
A világnak igen nagy szüksége van arra, hogy lássa, amit látni kell! Ne csak nézzen! Ne csak bámuljon!

Ragyogóan rászoktatták az embereket a bámulásra! Mintha úgy élnénk, hogy nem látjuk, amit igazából látni kellene! Isten országa, a mennyek országa ebben a világban írja történelmét! Ezt másképpen úgy mondjuk, hogy egyháztörténet, egyháztörténelem. Sajátosan gondolunk ma erre is, különösen itt Európában!

A konkolyról szóló példabeszéd értelme

Hallottuk, - nem ismétlem el a jézusi magyarázatot -  mindenki hallotta és talán értette is. Sajátos az isteni magatartás!

Isten jó magot vetett ebbe a világba!
Isten országa isteni! Ez az isteni érkezett el ebbe a világba!

Ugyanakkor azzal találkozunk, hogy ebben a világban sok minden akadályozza ennek az isteninek az érvényre jutását!
Éppen az lenne a kereszténység küldetése, hogy érvényre juttassa ebben a világban az istenit!

Az a nagy ajándék, amit az Istentől kaptunk, a szabadság! A legnagyobb ajándék! Az ember attól ember, hogy van szabad akarata, tud jót és tud rosszat tenni! Ha Isten felől értelmezzük az ajándékot, akkor Isten úgy gondolta, hogy az ember szabadságában a jót választja!

Elképzelhetetlen, hogy mi emberek mindig a jót válasszuk! Ha igazi szabadságunk van, akkor az embervoltunkból az is adódik, hogy rosszat is tudunk választani és választunk is! Az ember számára az a nagy kihívás, hogy a rossz nagyon fényes tud lenni! A rossz nagyon csábító tud lenni! Az embernek éppen lelkiekben kellene felnőni ahhoz, hogy ellent tudjon állni a rossznak, hogy ne válassza a rosszat!

Az embernek legyen elegendő lelkiereje, hogy a jót válassza!

Az Ószövetség hatása az Újszövetség emberére 

Hallottuk a példabeszédet! Azt mondja a magyarázat, hogy a konkoly a rossz ember műve! Bibliai szóértelemben a rosszat a sátán művének tartjuk! Itt találkozunk Istennel kapcsolatosan egy nehezen feloldható kérdéssel! Ha az Isten jó Isten, akkor, hogy engedheti meg ezt a rosszat? Hány ember sóhajtja ezt el: ha Isten jó, akkor miért történik az, ami történik? Itt van egy ószövetségi probléma és sajnos, mi újszövetségi emberek, ezt az ószövetségi előnyt szeretnénk a magunk javára fordítani!

Mi volt az Ószövetség előnye? A zsidóság az Isten választott népe, tele kiváltsággal, más népekkel szemben. Az ő küldetésük az egyistenhit megőrzése volt, ezért Isten szeretetével, hűségével, bizalmával megajándékozta őket, szemben másokkal. A zsidóság fürdőzött a kiváltságokban! A mi nagy kísértésünk, hogy úgy gondoljuk, ha a zsidóknak ez lehetett, ha a zsidóknak ez megadatott, akkor nekünk újszövetségieknek mégis, mit kínál az Isten?

Úgy gondoltuk, hogy velünk is ilyen kiváltságos legyen akkor már az Isten!
Mi vagyunk az Ő választott népe!

Ehhez rögtön jöhet egy kísértés, hogy mi vagyunk a jók!
Az Egyházhoz tartozók a jók, a többi az mind rossz!
Nagy tévedés! Másról van szó!

Megjelenik két nagy igazság

Az egyik nagy igazság, a természetes magyarázat szerint az ember szabadsága! Isten ezt nem veszi el akkor sem, ha az ember rosszat tesz! Hiszen, ha Isten elvenné az ember szabadságát, akkor az ember jót se tudna tenni!

A másik nagy igazság az Isten ereje

Isten ereje abban rejlik, hogy egyszerűen csak tudomásul veszi a rosszat! Úgy se lehet megakadályozni, Isten se tudja megakadályozni, hiszen szabadságot adott mindenkinek! Ebben rejlik az Isten ereje, hogy ő egyszerűen tudomásul veszi ezt a helyzetet, mert a rosszat le lehet győzni, vagy hatalommal, vagy szeretettel! Isten nem azt a gyakorlatot választja, hogy hatalommal győz, ha valaki rosszat tesz, azonnal jön a büntetés! Nem!

Isten a szeretet Istene!
Isten hisz abban, hogy a szeretet erősebb a rossznál!

Ne tépjétek ki! Hagyjátok!
Itt van számunkra egy nagyon sajátos kegyelmi fogódzópont, mert ebbe mi is belekapaszkodhatunk! Ugyanis, ha a gazda megengedte volna, hogy menjenek és tépjék ki a konkolyt, akkor sok kárt is okoztak volna. Nem! Hagyjátok! Ebben a magunk számára nagy bíztatást is nyerünk, mert az ember az a lény, aki változni tud, aki alakul!

A konkoly mindig konkoly marad!
Az ember mindig változhat!
Ezzel nem számolnak azok, akik valójában az Istennel nem számolnak!

Hányan voltak a történelem során, akik elszakították az embereket az Istentől, ezek az Isten ellenprófétái, mindegy, hogy milyen ideológiai jelzőkkel illetjük őket! A történelem során az Isten ellenlábasai nagyon sok ember hitét tönkretették, nagyon sok ember életét szétzúzták, mert elszakították a gyenge embereket az Istentől! Ha ilyen az Isten, akkor ti ehhez az Istenhez akartok tartozni? Ugyan már! Közben megfeledkeznek arról, amik az értékek!

A szabadságunk hatalmas érték, mert választhatjuk a jót!

A szabadságnak az is a következménye, hogy az ember erkölcsös lénnyé válik. Ha szabadságommal a jót választom, akkor erkölcsös lénnyé válok, másképpen azt is mondhatnám, hogy lelkiismeretes emberré válok. Erkölcsös az, aki nem csatlakozik a rosszhoz! Még akkor is így van ez, ha gyarlóságában ő is követ el rosszat. Mi értéke lenne a hűségnek, ha nem lenne hűtlenség is? Mi értéke lenne az emberségnek, ha nem lennének embertelenségek is?

A körülmények nem változtatják meg az embert

Csak egyet nem szabad elfelejteni, hogy az ember körülményeit meg lehet változtatni, de ettől az ember még nem változik meg! Micsoda nagy tévedések vannak e körül az igazság körül, akik azt hirdetik a téziseikkel, hogy a körülményeket kell megváltoztatni és minden jó lesz. Az ember nem változik meg azzal, hogy a körülményeit megváltoztatják! Más lesz az ember. Az embert nem lehet megváltoztatni!

Az ember maga változik, ha hall és ért!
Az ember maga változik, ha nem csak néz, hanem lát is!
Mindaz, amit ma hallottunk, ezt a nagy lehetőséget kínálja föl nekünk: változhatunk!

Ez a nagy-nagy lehetősége az embernek!

A változás igazi volta az, - amit így lehetne mondani – hogy az Isten hisz a szeretet erejében és azt várja el tőlünk, keresztényektől,
hogy mi is higgyünk a szeretet erejében!

Higgyünk abban, hogy a szeretet nagyobb erő minden hatalomnál!

Ez nem azt jelenti, hogy az ember - külön-külön akármelyikünk – erre nem megy rá!
Itt nem egyes emberekről van csupán szó, hanem az emberiségről, az emberek jövőjéről van szó!
Ezt mindegyikünk építheti akkor, amikor a rosszat legyőzi jóval!
Ez a nagy lehetőségünk: a rosszat legyőzni jóval!

A jót válasszad

Igen, az ember körüli változtatások valamiképpen abban akarnak nekünk segíteni, hogy az embert rávegyék arra, hogy a jót válassza! A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak ez a célkitűzése. A Betegápoló Irgalmasok a betegek szolgálatába szegődnek. Rengeteg szervezet van a világban, egyházi is, egyéb is, ezek ezt tűzik ki célul! Látja az ember, hogy ha mindenek ellenére vannak, akik a jó szolgálatába állnak, a szociális és a különböző bajban lévő emberek mellé állnak, akkor ez az Isten országa ebben a világban!

Ez Isten országnak a jele lehet ebben a világban!

Nagyon fontos, hogy a mai példabeszéd kapcsán ezekről a kérdésekről elgondolkodjunk. Szabad embernek teremtett bennünket az Isten! Ennek az lehet az eredménye, hogy mi erkölcsös lények lehetünk! Ez azt jelenti, hogy a lelkiismeretünk szavára hallgathatunk! Lelkiismeretünk a kötelező szó! A lelkiismeretünk kötelező szava az, hogy amit látunk, azt tegyük magunkévá! A lelkiismeretünk szava szólít fel arra, hogy amikor halljuk az igazságot, akkor az értésünkre jusson! Akkor ne menjünk tovább, hanem az igazság szellemében próbáljuk megtenni, amit tehetünk, amire képesek vagyunk!

Mai divatos fogalom a conpassio. Az Egyház a conpassio Egyháza, az együttszenvedés Egyháza, ami nem más, mint a szeretet parancsa, a lelkiismeret szava, ami kötelező, látom, hogy bajban van, akkor kötelező megállni! Amikor látom, hogy valaki segítségre szorul, akkor a lelkiismeret kötelező szava, hogy nem mehetünk tovább!

Identitás kérdése! Annak az Egyháznak vagyunk mi a tagjai, amely Krisztus passiójára hivatkozik, Krisztus szenvedésére hivatkozik! Ha az értünk Emberré lett Krisztus, az értünk szenvedő Krisztus, az értünk életét adó Krisztus nyomában járunk, akkor egyértelmű és világos az identitás kérdése! Hagyjuk a konkolyt! Talán többet kellene arra gondolni, hogy akkor hintette a gonosz a konkolyt, amikor mi aludtunk!

Ébredjünk! Ébredjünk föl, mert ha nem alszunk, akkor nem lesz olyan mértékben lehetősége a konkolyt hintő gonosznak!

Isten országának története itt íródik általunk, Krisztus nyomában!

+  A M E N  +
 

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

Kedves Testvérek!
Most, amikor az Úr imádságát imádkozzuk, akkor a magunk számára kérjük a kegyelmet, hogy a rosszat tudjuk jóval viszonozni! A konkolyvetőket hagyjuk, lesz helyettük új! Ezektől nem szabadul meg a világ!

De micsoda lehetőség, ha tele lenne a világ olyanokkal,
akik minden helyzetben a jót választják!
Ez a nagy lehetőségünk!

Mi Atyánk…

Szentmise befejezése

Kedves Testvérek! Minimum ehhez a döntéshez el kellene jutnunk: Akarunk-e a conpassio Egyházához tartozni?  Szeretnénk-e megjeleníteni ebben a világban a conpassio Egyházát?  Az Egyház olyan, amilyenek mi vagyunk! Ha ezt a döntést meghozzuk, akkor már van remény, hogy néhány további jó döntésünk is lesz!

Ehhez segítsen bennünket az Isten,
akinek a szeretete hatalmas és győzedelmes is!
Mindenki igazolhatja ezt, aki megpróbálja!

Annak örüljünk, hogy ilyen nagy világesemény van országunkban, mint most a vízi világbajnokság! Sokan jöttek ebbe a kis lefaragott országba, tömegek vártak külföldi rendszámmal a benzinkutaknál. Nagy dolgok történnek! Nagyon sajnálom azokat a konkolyvetőket, akik megakadályozták, hogy itt olimpia legyen pár év múlva! Mire hivatkoznak majd az unokáiknak, ha lesz nekik?

Kívánom mindenkinek, hogy ezeket a napokat nagy örömmel éljük! Legyünk boldogok, ha büszkék nem is, de boldogok mindenképpen! Sokak véleménye szerint, ilyen világbajnokság még nem volt! Akkor mit akarunk még? Így van jelen a jó!

Van még néhány nap, élvezzük!
Hagyjunk el akár feladatokat,
mert szükségünk van az örömre,
ebből épülünk!

+  Á L D Á S  +