Máltai Szeretetszolgálat

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Máltai Szeretetszolgálat

Imre atya igehirdetései

Kozma Imre atya a Szent István Kápolnában tart szentmisét.

Address: Budapest, II. Frankel Leó út 54.
Miserend: vasárnap és ünnepnapokon: 9:00, hétfőn, kedden és szerdán 17:30

ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP C év2019-08-25 00:00:00



Olv.: Iz 66,18-21 – Zsid 12,5-7.11-13 – Lk 13,22-30

         A szűk kapu

                 

KOZMA IMRE OH ATYA SZENTMISÉJÉRŐL

Interneten: http://www.kozmaimre.hu/

 

Szentmise bevezetése

 

Nagyon fontos a vasárnapi összejövetelünk,

mert minden ünneplésünket azzal kezdjük,

hogy a szeretetünk mértékét felülvizsgáljuk!

 

Az Istenhez tartozásunk

és az egymással való kapcsolatunk ezen múlik!

 

Kedves Testvérek!

Ezzel kifejezzük Istenhez tartozásunkat és azt, hogy egymáshoz tartozunk! A mai vasárnapon megkülönböztetett szeretettel emlékezünk beteg paptestvérünkre, akinek a gyógyulásáért imádkozunk. Egyre kevesebb pap van Magyarországon, Európában is. Ennek az imádságnak sajátos értelmet ad, hogy szeretetünk mértékét kell felülvizsgálni, mert azt énekeltük:

 

Jézus az életét adta oda!

Ez máris eligazít a mértéket illetően bennünket!

Tartsunk önvizsgálatot!

 

Szentbeszéd

 

Kedves Testvérek!

Az evangéliumban különösen Pál apostol szívesen vesz képeket, hasonlatokat a sport világából is. Azért azt ne felejtsük el, hogy az emberi élet nem abban az értelemben verseny, ahogy a kajakot és a kenut húzzák. A versenyzők elsők akarnak lenni, a vízbe csobbannak és meg akarják nyerni a 200 métert, vagy a 400 métert. Itt másról van szó!

 

Jézus azt mondja: 

„Törekedjetek bejutni a szűk kapun!”

 

Azt is hallottuk, sokan jönnek és nem tudnak bemenni. Ez egészen mást jelent, mint az olimpián a sportolók részvétele, ott nemcsak az a fontos, hogy ki az első, ki az utolsó, hanem a részvétel is fontos. Itt sokkal többről van szó, az életünkről!

 

A mai vasárnapon különösképpen is erre kell figyelnünk, – ahogy hallottuk – az evangélium Isten országáról, az üdvösségről lebbenti föl a fátylat. Jó lenne érteni, mi is az üdvösség? Görög fogalom, azt mondja a teológiai meghatározás:

 

Az üdvösség azt jelenti:

megmenekülni!

Kimenekíteni valakit,

akinek az élete veszélyben forog!

Ha a fülünket megérintette ez a mondat, jó lenne, ha a szívünket érintené, hogy az üdvösség azért fontos, mert az Isten ki akar bennünket menteni a veszélyből, mert veszélyben forog az életünk! Ezért azt ajánlja nekünk a Biblia, hogy úgy alakítsuk ki a földi életünket, hogy szemünk elől ne tévesszük az üdvösséget.

 

Nagyon fontos: úgy alakítsuk a földi életünket,

hogy az üdvösséget szem elől ne tévesszük!

 

Ne tévesszük szem elől azt,

hogy szükségünk van az Isten irgalmára,

mert veszélyben vagyunk!

 

Miért? Amikor Jézus arra biztat bennünket, hogy menjünk át a szűk kapun, akkor a döntésünk milyenségéről van szó. Múlt vasárnap elmélkedtünk arról, hogy helyzet van. Minden helyzet mérlegelést kíván. Helyzet van! Nekünk embereknek - akik döntési helyzetben vagyunk mindig - a mai üzenet azt ajánlja, hogy vigyázzunk:

 

Ne csak az ösztönös szempontok határozzák meg a döntésünket,

hanem az a szeretet, amit Jézustól tanultunk!

 

A veszély az, hogy az esetek többségében a döntéseinket ösztönös szempontok határozzák meg, – akár így is mondhatnám – az önös érdekeink. Nem olyan túl régen Felvidéken igehirdetésben említettem csak egy mondatban, hogy mi a bűn, amit itt a mi közösségünkben sokszor hallottunk. Megdöbbentett, hogy szinte mindenki ezt vízhangozta.

 

Nagyon régen a gyerekeknek föltettem a kérdést: mi a bűn? Egyik hat, nyolc év körüli kisfiú a következő választ adta: Bűn az, amikor csak magunkra gondolunk! Én azóta is az ő válaszával értelmezem azt, hogy mi a bűn. Amikor Felvidéken annak a kicsi gyereknek a válaszát említettem sok-sok mondat közepette, erre felfigyeltek.

 

Valószínű, ebben a fogalmazásban még nem hallották. Ezt nem is lehet olvasni tudományos könyvekben, csak ilyen okos kisfiú tudja kimondani, aki ösztönösen érzi a jót és a rosszat is. Nagyon vigyázzanak kedves felnőttek, kedves szülők, el ne fojtsák a gyerekek eredetiségét, akik számunkra mély kérdéseket tudnak megközelíteni és fogalmakat megvilágítani.

 

A mai vasárnap üzenete:

Ne csak ösztönös szempontok határozzák meg a döntéseinket,

hanem sokkal inkább az a szeretet, amit Jézus tanított nekünk!

 

Vagyis meg kellene érteni:

Mi a kereszténység lényege! Miben áll a krisztusi élet szellemisége!

Mit jelent az, hogy az ember ezt a szellemiséget nemcsak megismeri,

hanem megragadja és e szerint formálja, alakítja a döntéseit!

 

Szó van elég, sok is, tett annál kevesebb!

Az üdvösség kérdéséről van szó!

 

Ezért ütötte meg szívemet annak az egyetemi tanárnőnek az ötlete, hogy arról beszéljen: - amikor életmentésekről volt szó - ma milyen lehetőségei vannak a fiataloknak. A helyett, hogy arra figyelt volna, milyen szempontok szerint döntsenek a gyerekeink, az unokáink. Sziklára építik-e az életüket, vagy homokra? Mik azok az értékek, amikre építenek? Ezt kérik ma számon tőlünk nap mint nap Európában, a keresztény örökséget!

 

Ez a keresztény örökség: az üdvösségről van szó, az ember kimentéséről valamiképpen. Ez azt jelenti, hogy Isten üdvösségszerző! Az Isten mindenkit szeret! Az Isten mindenki üdvösségét akarja! Jézus Krisztus mindenkiért meghalt, mindenkinek a megváltója, mindenkinek tanítja: - ezzel kezdtük a szentmisét - 

 

A szeretetünk mértékét kell megvizsgálnunk!

A szeretet mértéke az áldozatkészségünk!

 

Más oldalról is meg lehet közelíteni. A szenvedések közepette derül ki, hogy mit jelent az, hogy az ember szeret! Azt ajánlják nekünk, hogy a szűk kapun menjünk be, vagyis ez a felhívás biztatja az embert arra, hogy megmeneküljön! Mi ez a szűk kapu? Az, amiről mindannyian tudunk, csak a döntést nem biztos, hogy meghozzuk:

 

A szűk kapu a főparancs

Szeresd az Istent és szeresd az embert! Istenszeretettel nincs gondunk, mert úgy szereti mindenki az Istent, ahogy akarja. Mondjuk is, hiszünk, Istenhez tartozunk, közben a keresztény közösséghez nem, emberekhez nem. Ez nagy önámítás, mert a lényeg a főparancs második része, szeresd felebarátodat. Mi már megtanultuk, hogy nem úgy, mint önmagunkat, mert ki tudja, hogy kell szeretni a másikat, mint önmagunkat! Jézus nem is ezt tanítja, ez ószövetségi megfogalmazás.

 

Jézus azt tanítja:

Szeresd felebarátodat jobban, mint önmagadat!

Itt van a kulcs, itt van az élet megmentésének a kulcsa!

Ez a szűk kapu!

 

Aki ezt vallja, aki ezt tartja, – tökéletesen soha sem, mert gyarlók vagyunk – ez az üdvösség útja! Az utunk közös út, a közös útra mindegyikünk egyéni út megtétele után csatlakozhat!

 

Ez az egyéni út az, hogy a szűk kapun bemegyünk!

 

Isten mindenki üdvösségét akarja, Jézus mindenkiért meghalt, akkor mindenki otthona az Egyház, amely katolikus. Helyesen értsük a fogalmat: katolikus, általános, mindenkinek való. Ez a jelző nem a Katolikus Anyaszentegyházra vonatkozik, hanem a közösségre, amely közösségben az emberek vállalták a szűk kapun való bemenetelt.

 

Emberek vállalták a másik embert: úgy fordulnak felé,

hogy több áldozatot hoznak érte,

mint önös önmagukért, önös saját érdekeikért!

 

Vigyázzunk a döntéseinkre, mi határozza meg a döntéseinket! Eljutunk-e oda, hogy a Jézustól tanult szeretet mindennél fontosabb, mert ez dönti el, hogy egymáshoz tartozunk-e! Aki ezt nem vállalja, az elmenekül, esetleg még emlegeti is azt, hogy Isten, Egyház, közösség. Csak az a közösség tagja, aki ezt a döntést meghozza és akkor élő tagja lesz a közösségnek.

 

Ma arról van szó, hogy ismerjük fel, milyen fontos üzenet az üdvösség üzenete. Az üdvösség az, hogy vészhelyzetben vagyunk, bajban vagyunk, kritikus helyzetben vagyunk, mert magunknak élünk! Ez tételtévesztés, az élet tévesztése! Ebben az a tragédia, hogy ez még azoknak az életében is jelen lehet, akik egymást választják, aki az áldozatra nem képes, az egymás választásában is önmagát helyezi a középpontba. Ez életellenes, ez vészhelyzet.

 

Vészhelyzetben vagyunk, egész Európa, Magyarország. Említettem többször, hat évvel ezelőtt mondta Szíriában egy húszéves NGO: indulunk, mert Európa olyan gyenge, hogy elfoglalható, olyan önző, hogy önmagáért sem hoz már áldozatot. Vészhelyzetben vagyunk!

 

A mai vasárnap döntés elé állít! Úgy szervezzük az e világi életünket, hogy ez az üdvösség kérdése, az életünk, erről van szó! Életünk Jézus követésében áll! Ne szólamokra gondoljunk, hanem erre a nagyon magától értetődő, földhöz ragadt szempontra:

 

Azt jelenti, hogy nem az önzésünk,

hanem az egymás iránti szeretetünk a meghatározó!

Arról szól, hogy Isten segítségét kérve

minden erőnkkel igyekezünk a másikat úgy szeretni,

hogy élete legyen,

teljesebb élete legyen!

 

+  A M E N  +

 

 

Imaszándék a Mi Atyánkhoz

 

Kedves Testvérek!

Mi Atyánk a szentmisében egészen sajátos közösségi ima. Ma ünnepel egy kedves házaspár és ma a 82. születésnapja van egy kedves Testvérünknek, érte ajánljuk fel ezt az imádságot.

 

Kérjük számára az időskor terheinek elhordozásához a türelmet!

 

Mi Atyánk…