A Magyar Máltai Szeretetszolgálat története

2015 nyarán és őszén közel 400.000 ember haladt át az országon. A Máltai Szeretetszolgálat kiemelt feladatának tekintette, hogy a szükséget szenvedő emberek segítségére siessen. A keresztény elkötelezettségből fakadó gondoskodó figyelemmel kísérte az országon átvándorló tömegek mindennapjait; számos helyszínen egészségügyi ellátással, élelemmel, ruhával várva a nélkülözők érkezését. A szolgálat hosszú heteken át éjjel-nappal tartott, amikor pedig a szükség úgy kívánta, a határokon túl, Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában is aktív szerepet vállaltak a magyar máltai szervezet önkéntesei.

Százöt árvízkárosult családnak szállított új háztartási készülékeket a szerbiai Obrenovacba a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

A Máltai Szeretetszolgálat első vízvételi és higiéniai központját nyitotta meg Kenyában, Nairobi Kibera nevű városrészében. A fejlesztés eredményeképpen hozzávetőleg 300.000 nyomortelepen élő ember jut legális és tiszta ivóvízhez. A vízvételi lehetőség mellett a központ 6 toalettel és 6 zuhanyzóval járul hozzá a helyi szükségletekhez. A fenntarthatóság jegyében egy 10.000 literes esővízgyűjtő tartály, vízforgató rendszer és közösségi oktatóterem is épült a helyi közösségnek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2010. október 4-én, a katasztrófa napján kezdte meg segítő tevékenységét a térségben. A katasztrófa következményeinek felszámolása és az újjáépítés időszakában az érintettek részére mindig az adott pillanatban szükséges támogatást nyújtotta.

A Szeretetszolgálat monori romatelepen zajló missziójának kezdete. Az elmúlt évek sokrétű és szerteágazó munkájának eredményei egy mondatban összesíthetők: a telepen megszűntek az iskolai bukások.

Többet a Jelenlét programról: http://jelenlet.maltai.hu/mi-a-jelenlet/.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tarnabodon indította el első Jelenlét programját, aminek keretei között az elmúlt években tucatnyi nagy és rengeteg kisebb program indult el Tarnabodon. A település a lecsúszás és a nyomor elleni küzdelem emblematikus helyszínévé vált, ahová kutatni és tanulmányokat írni járnak a szakemberek. A változásokra azonban ma sincs más magyarázat, mint a program kezdetén, a titok nyitja egyszerűen a „Jelenlét.”

A Jelenlét program alapja a városi nyomortelepeken, elszegényedett kistelepüléseken végzett állandó és intenzív szociális munka. Komplex program, amely nem csupán a helyben felmerülő szociális problémákra ad megoldást, hanem hosszú távú, - mind pénzügyi, mind közösségi-társadalmi - szempontból fenntartható stratégiákat dolgoz ki és valósít meg.

Többet a Jelenlét programról: http://jelenlet.maltai.hu/mi-a-jelenlet/.

Az idősek otthonát, értelmi fogyatékossággal élő emberek lakóotthonát és többek között a máltai nevelőszülői hálózat központját is magában foglaló pátyi otthon volt a Szeretetszolgálat első olyan intézménye, amely kifejezetten erre a célra épült. 2015-ben került sor az intézmény felújítására. A beruházást pályázaton nyert európai uniós és magyar állami források tették lehetővé.

Csilla Freifrau von Boeselager Fényes Csilla néven született Budapesten. 1985-ben, lakhelyén ismerkedett meg a németországi Máltai Segélyszervezet tevékenységével. Két évvel később szembesült azzal, hogy Magyarországon nagy szükség lenne karitatív tevékenységre. 1987 augusztusában Budapesten ismerkedett meg Kozma Imre atyával. 1988. december 14-én Németországban létrejött az Ungarischer Malteser Caritas-Dienst, majd 1989. február 4-én Budapesten is megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Csilla von Boeselager életének utolsó évei a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenységének megszervezésével telt. Ő maga ezt így fogalmazta meg: „… csendesen bekopogott az Úr a szívem ajtaján azzal a feladattal, amire azt mondom, hogy a hivatásom.”

1991. március 1-jén megkezdte működését a Szuverén Máltai Lovagrend rohamkocsija, mely Budapesten teljesített szolgálatot. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálata végül hasonló elvek alapján, 1992. március 1-én indult el. A máltai mentők az országos mentési rendszerbe illeszkednek. Mentési, betegszállítási feladatokat látnak el, de vállalnak mozgóőrséget is. Rendszeresen tartanak érdeklődők számára alapfokú mentőápolói tanfolyamokat. A végzett önkéntesek a későbbiekben bekapcsolódnak a munkába. A mentőszolgálat kizárólag önkéntesekkel működik, ahol mindenki szabadidejéből, anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalja a szolgálatot.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat sebesültek százait menekítette ki a háború dúlta vidékről, iskolákat és pszichiátriai otthonokat telepített át és menekültek ezreiről gondoskodott éveken át. A fotón Kozma Imre atya az eszéki kórház egyik rommá lőtt szárnyában.

A XIV. kerületi önkormányzat a Szatmár utca 26. szám alatti ingatlan bontásáról határozott. A házban akkor az önkényes lakásfoglalók száma már elérte a kétszázat. Civil szervezetek, köztük a Máltai Szeretetszolgálat képviselői arra próbálták rávenni az illetékeseket: a közelgő tél előtt ne tegyenek gyermekes családokat az utcára. Az épület előtt rendőri kísérettel felvonultak a munkagépek, de jelen volt számos alapítvány és civil szervezet is. A bontásra végül nem került sor, a zuglói önkormányzat ötven évre térítésmentesen bérbe adta a Szatmár utca 26. alatti ingatlant a Máltai Szeretetszolgálatnak. Lakottan, az ott élők minden problémájával együtt. A következő napokban a szeretetszolgálat önkéntesei beköltöztek az egyik lerobbant lakásba. Onnantól mindig volt ott valaki, akihez a lakók a problémáikkal fordulhattak.

A Szeretetszolgálat az 1990-es évek közepére építette ki országos szervezetét. A budapesti országos központ mellett hét regionális szervezetben, számos helyi csoportban, több ezer önkéntessel végzik munkájukat. Hitvallásuk szerint világnézetre, nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segítik a rászorulókat: hajléktalanokat, időseket, betegeket, fogyatékosokat. Természetbeni és pénzadományokkal, lelki vigasznyújtással, tanácsadással, egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal csoportra, illetve személyre szabottan nyújtanak támogatást.

A Máltai Szeretetszolgálat csináltatott először szemüveget hajléktalan embereknek, vezette be a jelzőrendszeres házigondozást, és nyitotta meg az ország első kerekesszék-javító műhelyét. Oktató és tematikus programokkal (Befogadó Falu, Jelenlét, Mesefal) keresik a megoldást egy-egy konkrét csoportot vagy régiót érintő problémára, részt vesznek a katasztrófavédelemben és nemzetközi humanitárius programokban egyaránt.

1989-ben több tízezer keletnémet ember érkezett menekültként Magyarországra azzal az elhatározással, hogy többé nem tér vissza korábbi otthonába. Augusztus 14-én a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort. Ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius segélyakcióját indította el, melynek során három hónapon át 48.600 emberről gondoskodott. Ezt a napot, azóta minden évben a Befogadás Napjaként ünnepeljük.

Az 1989. decemberi romániai forradalom kitörése után a Máltai Szeretetszolgálat segélyszállítmányok sokaságát juttatta el Romániába. A kilencvenes évek elején, a szétbomló Jugoszlávia háborúi idején önálló menekülttábort hozott létre, és próbálta elviselhetőbbé tenni a más táborokban elhelyezett csaknem hatvanezer magyar, horvát, bosnyák életét. Segítséget nyújtottak többek között a Szovjetunióból emigráló, hazánkon átutazó zsidóknak, a lengyelországi vagy a kárpátaljai árvíz károsultjainak is.

Magyarországon az egyik első civil szervezetként, 1989. február 4-én Kozma Imre atya vezetésével, 31 alapító tag részvételével megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület. A Fővárosi Bíróság 10-es sorszámmal vette nyilvántartásba.

A Szeretetszolgálat megalakulásának története az 1980-as évekbe nyúlik vissza. A Németországban élő, de Magyarországon született Csilla von Boeselager bárónő ekkor határozta el, hogy adománygyűjtést szervez a rászoruló magyarországi emberek és szervezetek megsegítésére. Kezdetben orvosi műszereket gyűjtött németországi kórházakban, Magyarországon pedig kereste azt a helyet, illetve személyt, aki az adományokat képes eljuttatni a rászorulókhoz. Így találkozott 1987 augusztusában Kozma Imre atyával, a Zugligeti Szent Család templom plébánosával. Idővel együttműködésük intézményes keretei is kialakultak: Csilla von Boeselager 1988 decemberében hozta létre Németországban az Ungarischer Malteser Caritasdienst szervezetet.

A Szuverén Máltai Lovagrend 1925-ben állított fel követséget Budapesten, rá három évre, 1928-ban megalakult a Magyarországi Máltai Lovagok Szövetsége. 1945 után magyarországi tevékenységük ellehetetlenült, az emigrációba kényszerült rendtagok csak 1996. január 27-én helyezték át ismét székhelyüket Budára.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a 900 éves múltra visszatekintő Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete. A Szeretetszolgálat és a Máltai Lovagrend jelmondata, a "Tuitio fidei et obsequium pauperum - A hit védelme és a szegények szolgálata".

II. Paszkál pápa bullát bocsát ki a Keresztelő Szent Jánosról elnevezett jeruzsálemi betegápoló ispotályt fenntartó szervezetet önálló rendként való működésére.

A Keresztelő Szent Jánosról elnevezett ispotályos lovagrendet a 11. században Jeruzsálemben alapították meg a szegény és beteg keresztes lovagok ápolására. A lovagrend Magyarországon a 12. században, II. Géza uralkodása idején telepedett meg, századokon a végvárakban tevékenykedett, majd eltűnt az országból.